munkaerőpiac

Elveszik a robotok a munkád? Ez vár rád a jövő munkaerőpiacán!

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a legújabb munkahelyi, vagy munkaerőpiacot érintő trendekkel. Most azonban egy teljes cikket szentelünk annak, hogy mi várhat rád a következő húsz évben, ha versenyképes akarsz maradni a munkaerőpiacon.

 

Big Data és gig economy

adatok

Egyre elterjedtebbé válik az úgynevezett platformgazdaság vagy haknigazdaság (gig economy), mely általában rövidtávú, és csupán egy projektre szerződő munkaerő által végrehajtott, online térben történő toborzással működő modell.

Ez ma még leginkább az olyan cégek esetében kézzelfogható, mint az alapszolgáltatásokra épülő Uber, Airbnb vagy TaskRabbit, de a modell sikere folytán egyre inkább átterjed más szektorokra is, hiszen az ilyen jellegű gazdaság csupán 2017-ben 3,7 billió dollárt termelt.

Ennek nyomán kialakulóban vannak olyan rendszerek, ahol cégek tudnak szakembereket bérelni rövidtávú célokra, úgy, ahogy ma egy Airbnb-s lakást kibérelünk vagy kifizetünk egy Uber-fuvart.

Ahogy az információ, az adatok folyamatos begyűjtése és elemzése felértékelődött, úgy a vállalatok és a toborzó, munkaerő-kölcsönző cégek által épített Big Data adatbázisok is jelentősen megnőttek, különösen munkaerőpiaci statisztikákat illetően.

Ezek az adatbázisok nemcsak fizetéseket és egyéb hagyományos adatokat mérnek, hanem a különféle készségekre való keresletet is. Az adatbázisok mérete azonban olyan szinten nehezíti meg az elemzést, hogy hamarosan a toborzásban, HR-ben is egyre nagyobb szerepet fog kapni a mesterséges intelligencia.

 

A negyedik ipari forradalom kihívásai

alapjövedelem

A negyedik ipari forradalom sajátja, a robotizáció nagy kihívás elé állítja különösen a fejlett társadalmat. A MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2016-os kutatása szerint az atlanti társadalmak korábban sohasem voltak rákényszerítve ilyen hirtelen végbemenő társadalmi-gazdasági átrendeződésre.

Egy tavalyi OECD tanulmány szerint ugyanis a következő húsz évben a munkakörök 14%-a meg fog szűnni az automatizáció és robotizáció miatt, míg további 32% átalakul majd. Elon Musk korábban felhívta rá a figyelmet, hogy a távolabbi jövőben ez még tovább fog nőni, így egyre indokoltabb lesz a munkanélküli alapjövedelem bevezetése.

 

Nézd meg ezen a linken, hogy a robotok elveszik-e a munkád!

 

Musk javaslata amiatt is különösen indokolt, mert a robotizáció valóban magában rejti a téma tudományos kutatói, McAfee és Brynjolfsson által a „tőke által torzított technológiai változás” lehetőségét, mely szerint a társadalmi szakadékok robbanásszerűen megnőhetnek egy spontán, állami korlátok nélkül végbemenő robotizációs folyamat által.

Az alapjövedelem kérdése már kizárólag tudományos vita, sokkal inkább áttolódik közéleti síkba: az Európai Unió polgárainak 64%-a támogatja bevezetését, egyes országokban folynak is kísérletek a bevezetésére. A társadalmi vita a kérdésről Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben jár.

 

A következő HVG Állásbörzén 200+ cégnél mérheted fel a lehetőségeidet! Regisztrálj MOST!

 

 

A robotizáció és a munkaerőpiac

robotizáció

A robotizáció nemcsak a fizikai munkát megkívánó állások esetében változtathatja meg a munkaerőpiaci status quo-t, hanem több elemzői jellegű, vagy kreatív állás esetében is. Sőt, egy meglehetősen friss kutatás szerint ráadásul a vezérigazgatók feladatkörének 20%-át is átveheti a gépesített munkaerő.

Az adatok azonban csalókák: a kutatások szerint csupán a munkahelyek 5%-a esetében lehet teljes körű robotizációt végrehajtani, míg a munkahelyek további 60%-a esetében részben, körülbelül a feladatok egyharmad részét illetően lesz erre lehetőség. Persze, ez is komoly munkaerőpiaci mozgások indikátora lehet.

Ahogy Elon Musk is felhívta rá a figyelmet, a robotizáció nem csak gazdasági-társadalmi vonatkozásában kihívás a társadalom számára: könnyen lehet, hogy munka nélkül az emberek egy idő után elkezdik majd értéktelennek érezni magukat – pszichológiai, filozófiai síkon is megoldásokat kell tehát keresni a jövőben várhatóan felépülő új szisztémában.

Nem kizárt azonban az sem, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan, annak hatására új munkakörök is kialakuljanak – ennek kulcsa lehet az egyre inkább előtérbe kerülő kombinatorikus fejlődés, a nem új tudásból, hanem a meglévő tudásformák ötvözéséből fakadó fejlődéstípus.

A fent említett MGI kutatás is ezt a szcenáriót valószínűsíti, ráadásul egy lehetséges megoldásként számol vele a magyarországi munkaerőhiány problémájában.

 

Kihívások az automatizáción túl is

munkaerőpiac

A robotizáció térnyerését illető prognózisoknál vannak azonban jóval pesszimistább becslések szerint is: szakemberek szerint húsz év múlva a demográfiai tendenciák, különösen az elöregedés, a megnövekedett földrajzi mobilitási képesség miatt az atlanti munkaerőpiacok összeomolhatnak.

A probléma kulcsa az oktatás radikális reformjában és a szélesebb körű társadalmi integrációban, valamint a munkaerő-tartaléknak számító humán tőke bevonásában lehet, ez utóbbi Magyarországon elsősorban a hatvan évnél idősebbeket, a 24 év alattiakat, a nőket, valamint a társadalmi-gazdasági értelemben perifériára szorult csoportokat jelenti.

Mindenesetre a jövő munkaerőpiacán egyéb kihívásokkal is szembe kell majd néznünk: rövidesen egyszerre lesznek jelen a munkahelyeken az X, az Y és a Z generáció tagjai. Bár egy 2018-as, tizenkilenc országban végzett kutatás szerint a munkavállalói igények sok esetben nem térnek el, mégis jelentős szemléletváltás lesz várható.

Várhatóan például sokkal feladatorientáltabbá válik majd a munkához való hozzáállás mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról, nagyobb lesz a munkaerőpiaci mobilitás, és fel fognak értékelődni a nem kognitív képességek és készségek, mint például a kreativitás, az innovációra, egyediségre való törekvés.

Kijelenthető tehát, hogy az ilyen készségek, valamint a folyamatos megújulás és alkalmazkodás képessége irányadó lesz a jövő munkaerőpiacán, legyen szó bármilyen állásról és végzettségről, diplomáról vagy szakmáról egyaránt.

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is! 🙂

 

Szerző: Simon Bence