Minden, amit a munkaszerződésről tudnod kell!

Ha túl vagy az interjún és Te vagy a szerencsés kiválasztott, akkor nincs más hátra a munka elkezdése előtt, mint aláírni a munkaszerződést. Fontos, hogy szánj időt az átolvasására, hiszen a későbbiekben a munkaszerződés elemeire támaszkodva állhatsz ki magadért, ha arra szükség van.

 

Először is lássuk, hogy mik a munkaszerződés kötelező elemei!

 

Alapbér

Az alapbért időbérben kell meghatározni (havi/heti/napi/órabér) és a legkisebb összege a minimálbér lehet. Ha a munkavállaló ünnepnapokon vagy hétvégén is vállal munkát, annak díjazását is szerepeltetni kell a munkaszerződésben. Ezen kívül külön meg kell jelölni a juttatásokat (pl. cafeteria, bónusz), hiszen ezek a személyi alapbéren kívül értendők.

 

Munkakör

A munkakör a munkavállaló által meghatározott feladatokat jelenti, azonban a feladatok részletes felsorolását a munkaköri leírás tartalmazza.

 

Egyéb tartalmi elemek

A kötelező elemeken kívül léteznek természetes tartalmi elemek is, ezek közé tartozik a munkába lépés napja, a munkavégzés helye, a munkaviszony időtartama, a részmunkaidő és a végkielégítés. Előfordulhat, hogy a munkavégzés helye nem egyértelmű (pl. futár esetében), ilyenkor munkavégzés helyeként azt a telephelyet kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasításokat kapja.

Célszerű a próbaidőt is rögzíteni a munkaszerződésben, azonban ez egy eshetőleges tartalmi elem, azaz a felek megállapodhatnak róla, ha akarnak. A próbaidő időtartama nem haladhatja meg a 3 hónapot.

 

A határozott és a határozatlan idejű munkaszerződés

Amennyiben a munkaszerződés nem rendelkezik külön a munkaviszony idejéről, a szerződés határozatlan időre jön létre. Határozott idejű munkaszerződés általában akkor jön létre, ha időszakos munkavállalásról vagy helyettesítésről van szó, s időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. Ezekben az esetekben a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavégzés végét is. A jogviszony a megjelölt időszak végével automatikusan megszűnik, így nem jár végkielégítés és nincs felmondási idő sem.

Amennyiben a munkáltató kezdeményezésére megszűnik a jogviszony, a munkavállalónak joga van a teljes időre szóló bérre, kivéve, ha azonnali hatályú a felmondás (pl. súlyos kár okozása). A munkavállaló részéről nehezebb a határozott idejű szerződésből való menekülés, ugyanis a felmondást minden esetben indokolni kell. Az indoklás csak akkor fogadható el, ha a munka a munkavállaló körülményeire aránytalan sérelemmel jár vagy a munkaviszony fenntartása valamilyen okból kifolyólag lehetetlenné válik. A jobb állásajánlat tehát nem elfogadható indok ebben az esetben.

A határozatlan idejű munkaszerződés nagyobb egzisztenciális biztonságot ad, hiszen azt feltételezzük, hogy a munkáltató hosszabb ideig számít ránk. A munkavállaló köteles a felmondást világosan és okszerűen indokolni, tehát egyértelműen ki kell derülnie, hogy miért nincs szükség a későbbiekben a munkára. Ha a munkáltató mond fel, a munkavállalót köteles a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A határozatlan idejű munkaszerződésnél is létezik azonnali hatályú felmondás, ha pl. a munkavállaló kötelezettségét szándékos vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, mely a munkaviszony fenntartását megszegi.

Cikkünk felhívja a figyelmet a fontosabb tudnivalókra, azonban ha kérdéseink merülnek fel, érdemes lehet a Munka Törvénykönyve vonatkozó részét is elolvasni.

 

Szerző: Novák Dóra

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is! 😉