Kiégés: figyelj az árulkodó jelekre!

Sokat vagy rossz kedvű? Már a sikerek sem tudnak felvillanyozni? Rosszul vagy, ha a munka kerül szóba? Könnyen lehet, hogy a kiégés egyik fázisában vagy!

 

A kiégés manapság egyre több fiatalt veszélyeztet, akár már az egyetem alatt vagy onnan kilépve, friss diplomásként is. A sok-sok választási lehetőség, a túlórák, a pörgés, a túlszervezett élet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szervezetünk egyszer csak azt mondja, nem bírja tovább, és lassítani kell. Fontos azonban kiemelni, hogy a kiégés bármely fázisa gyógyítható, azaz vissza lehet térni az egészséges állapotba. Attól függően, hogy melyik szakasz tüneteit észleljük magunkon, érdemes tanácsadó vagy klinikai szakpszichológus segítségét kérni.

 

Hogyan ismerhetők fel a kiégés tünetei?

 

  1. szakasz: a lelkesedés fázisa: Ebben az időszakban elkezdjük túlvállalni magunkat, soha nem érünk rá, túlórázunk, és élvezzük, hogy szükség van ránk a munkahelyünkön. Mindeközben azonban saját céljaink, magánéletünk háttérbe szorul, a bizonyítási vágy pedig kényszeressé válhat.
  2. szakasz: a racionalitás fázisa: Ha rádöbbenünk, hogy a munka nem minden, és nem akkor leszünk jók a szakmában, ha minden időnket munkával töltjük, akkor ebben a szakaszban képesek leszünk megválogatni a feladatokat: lemondani azokról, melyek irracionálisak, vagy ami már túl sok lenne.
  3. szakasz: a frusztráció fázisa: Ez gyakorlatilag az előző fázis ellentéte. Ha nem vagyunk képesek meghúzni a határt abban, hogy mennyit vállalunk, akkor előbb-utóbb magánéletünk háttérbe szorul. A sok túlóra, a folyamatos pörgés egyre kimerültebbé tesz minket, gyakoribbak a hibázások. Rájövünk, hogy ideje kevesebbet elvárnunk saját magunktól, de ezzel csökken az önértékelésünk, és nő a bűntudatunk.
  4. szakasz: az apátia fázisa: Ekkor másra sem vágyunk, mint hogy visszahúzódhassunk. Jellemző a kihívások elkerülése, a feladatok elhanyagolása. Egyre nehezebben birkózunk meg a napi feladatokkal, úgy érezzük, teljesen lemerültünk, nem tudunk koncentrálni. Hiába próbáljuk pihenéssel orvosolni fáradtságunkat, nem használ.
  5. szakasz: pszichés és testi betegségek: Amennyiben még mindig nem kértünk segítséget, a kimerültség és a lelkesedés elvesztése közömbösségben, levertségben, vagy akár depresszióban nyilvánul meg. Érzelmi kapcsolataink ellaposodnak, csökken a kötődésünk. Gyengébbé válik az immunrendszerünk, így gyakrabban leszünk betegek, alvásproblémák, testsúlyváltozás, emésztési zavarok jelenhetnek meg.

 

Ha úgy érzed, a munkád miatt állandóan túlterhelt vagy, és nem jut időd az igazán fontos dolgokra, érdemes olyan munkahelyet keresned, amely jobban illeszkedik az életstílusodhoz! Nézz szét a HVG Állásbörzén, ahol személyesen beszélgethetsz a cégek képviselőivel a munkakörülményekről!

 

Hogyan előzhetjük meg a kiégést?

 

1. Munkahelyi kapcsolatok

 

A munkahelyen egy jó csapat védőfaktorként szolgálhat a kiégés ellen, de ugyanígy hatékonyak a tréningek, előadások a témával kapcsolatban, hiszen sokan nem is tudják, hogy már régóta az első szakaszok valamelyikében vannak. A tudatosítás, felismerés segít abban, hogy időben segítséget kérjünk és változtassunk életünk egyes területein.

 

2. Ideális munkahely

 

Ahhoz, hogy elkerüljük a kiégést, fontos olyan szakmát választanunk, mely motivál minket, s illeszkedik képességeinkhez, szükségleteinkhez. Akkor alakul ki a leggyorsabban kiégés, ha szenvedünk attól, amit csinálnunk kell, vagy úgy érezzük, nincsenek meg a munkakör betöltéséhez a kompetenciáink (hiszen ekkor folyamatos kudarc ér minket).

3. Rendszeres felülvizsgálat

 

Ha pedig sikerült a hozzánk közel álló pályát kiválasztani és abban örömünket lelni, akkor sem hanyagolhatjuk el olykor, hogy magunkba nézzünk: Mik azok a tevékenységek, amik csak plusz terhet jelentenek számunkra? Mi az, amiről inkább le kellene mondanunk? Elegendő időt szánunk önmagunkra? Időnként elkerülhetetlen, hogy felülvizsgáljuk a napjainkat, és tudatosítsuk, hogy merre haladunk.

 

Manapság rengeteg dolga van az embernek, megannyi helyen kell megfelelni, így nem reális cél az, hogy akkor pihenünk, ha elvégeztük a feladatainkat. Épp olyan tudatosan kell beépítenünk a hétköznapokba a pihenést és a kikapcsolódást, mint az egyéb kötelességeinket.

 

Szerző: Novák Dóra

 

Hasznosnak találtad a cikket?

Oszd meg barátaiddal, és ne felejts el feliratkozni, hogy Messengeren keresztül értesíthessünk a legfrissebb anyagokról!