Bértárgyalás

Így képviseld érdekeidet sikerrel egy bértárgyaláson!

A munkaerőpiac hasonlóan működik, mint egy átlagos hétvégi vásár. A kereslet és a kínálat egymásra találása áll a középpontban. A munkaadó felméri a jelölteket, és a lehetőségeibe beleillő, legmegfelelőbbnek tűnő ember mellett teszi le a voksát. A pályázó esélyeit a kiválasztás, illetve a bértárgyalás során nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudja megnyerően önmagát prezentálni a bértárgyaláson. Hogyan határozhatjuk meg reálisan munkánk értékét? Mire érdemes figyelni, ha a fizetési igényünk kerül szóba?

Bértárgyalás = fizetésről való egyeztetés?

A karrierépítés kapcsán az egyik leggyakrabban előkerülő fogalom a bértárgyalás. Mit is értünk pontosan ez alatt? – kérdezzük Repka Ágnest, aki már több mint 15 éve foglalkozik toborzással, kiválasztással. „A bértárgyalás a kiválasztásnak az a szakasza, amikor a felek (a munkaadó és a munkavállaló) kölcsönösen meggyőződtek arról, hogy együtt akarnak dolgozni. Ezen a megbeszélésen dől el az, hogy tulajdonképpen mennyi az értéke a munkaerőpiacon az adott pályázónak, és hogy forintosítva mennyit hajlandó a munkájáért a cég fizetni”– mondja a szakember.  Az összeg több tényezőtől is függ, hiszen egy ritka kvalitásokkal rendelkező ember jobb tárgyalási pozícióban van, mint az, aki mellett másik 300-an is hasonló készségekkel pályáztak az adott feladatkörre. „Fontos tudni, hogy a bértárgyalás alatt nem csak a fizetésről való egyeztetést értjük, mindenképpen teljes csomagban kell gondolkodni – folytatja Repka Ágnes. – A teljes csomag alatt értem a bér melletti juttatásokat, cafetériát, amit az alapfizetés mellé kínálnak a munkavállalónak.”

Fizetési igény


Ki terítse ki először a kártyáit?

A lehetőségek lehetnek kecsegtetőek, ám a konkrét számok elhangzása kulcsfontosságú a tárgyalás során mindegyik félnek. Kinek kell szóba hoznia az összeget? – tesszük fel a kérdést Repka Ágnesnek. „Fontos, hogy a kiválasztási folyamat elején ne beszéljünk a bérről. Amíg a munkáltató nem látja, hogy mennyire vagyunk értékesek, addig minden bér drága lesz neki. Ha meggyőzzük arról, hogy nagyon jók a kvalitásaink, kiváló képzettségeink vannak, akkor nagyobb az esély, hogy az általunk meghatározott összeg beleilleszkedik a másik fél elképzeléseibe is. Alapszabály az is, hogy aki először mond ki összeget a tárgyalás során, az veszít kicsit az alkupozíciójából. Ezzel ugyanis ő elárult egy vonatkozási pontot, amihez viszonyítva tudja a másik fél a saját csomagját igazítani.


H
ogyan határozd meg reális bérigényed?

A bértárgyalásra mindenkinek készülni kell. Nemcsak a konkrét egyeztetést megelőzően, hanem már az álláskeresés kezdetén át kell gondolni, hogy milyen igényekkel és elvárásokkal megyünk bele egy interjúba„Ha valaki elkezd nyitott pozíciókat keresni, vagy váltásban gondolkodik, mindenképpen első lépésként mérje fel, hogy ő mennyit ér a piacon. A kapcsolatrendszerét felhasználva szerezzen információt arról, hogy az adott cégnél, iparágban, azonos pozíciókban mennyit keresnek. Tájékozódhat fizetési felmérésekből, körképekből is. Fontos, hogy ne vaktában dobálózzon összegekkel, legyen kutatómunka mögötte”– tanácsolja a HR szakember. Hozzáteszi azt is, hogy érdemes konkrét összeg helyett egy intervallumot meghatározni, amit a későbbiekben a juttatási csomag alapján lehet módosítani.

 
tájékozódás


Egyeztetés vagy rábólintás?

Mennyire beszélhetünk valóban tárgyalásról? „Itthon eléggé egyenlőtlenek (egyensúlytalanok) a viszonyok. Magyarországon nem tárgyalunk és egyezkedünk, hanem a munkáltató diktál, a munkavállaló pedig vagy elfogadja, vagy nem. Akiknek nincs kiemelkedő kvalitásuk, nem számítanak „ritkaságnak” a piacon, azoknak nincs igazán tárgyalási esélyük” – vázolja fel a helyzetet a szakember. Ha valakinek nincsen állása, és nagyon rá van szorulva, akkor egyértelmű, hogy nem fog a kínált bérrel kapcsolatban egyezkedésbe belekezdeni, hiszen örül, hogy megkapta a pozíciót. Az, aki váltani szeretne, vagy olyan készségek birtokában van, amire vadásznak a munkaadók, jobb tárgyalási pozícióban van, így jobban tudja az érdekeit is érvényesíteni. „Akinek nincs vesztenivalója, az sokkal könnyebben hazárdírozik, ugyanakkor előfordulhat, hogy valakinek megváltozik az élethelyzete, családja lesz, ezért már nem a magasabb bér, hanem a körülmények és lehetőségek értékelődnek fel. Lehet ilyen tényező a munkahely távolsága, az utazási idő, vagy a nyugodtabb munkatempó” – árulja el Repka Ágnes.


Tárgyaljuk újra

Akik már hosszabb-rövidebb ideje dolgoznak egy adott cégnél, és nem terveznek váltást, azoknál is felmerülhetnek bérrel kapcsolatos újabb, vagy megváltozott igények. Ilyen esetben a kérdés az, hogy mindezt hogyan és mikor is jelezzék a munkáltató irányában. Az időzítés nagyon fontos. A kiválasztás során ugyanis előbb-utóbb fel kell merülnie a bérezés kérdésének, míg munkatársként már az adott cégtől és vezetőtől függ, hogy van-e lehetőség ennek bizonyos időközönkénti egyeztetésére. „Nem könnyű megtalálni az ideális időt és alkalmat, amikor az erre való igény nem tűnik követelésnek, vagy fenyegetőzésnek. Várjunk egy olyan alkalmat, amikor egy jól sikerült projektünk, elért magas eredményünk alkalmat ad az egyeztetésre, beszélgetésre. Jelezzük igényünket, érveljünk a jó teljesítményünkkel. Nem biztos, hogy az alapbér emelését kell kérni, néha a juttatási csomagban, bónuszrendszerben könnyebb elérni módosítást.” 

 

A cikk megjelent korábban a HVG Állásbörze Karrier Iránytűben.